Elővásárlási jog “reloaded”: a közlés ereje

Korábban írtunk arról, hogy sok elővásárra jogosult esetén jelentős bizonytalanságot eredményez a vevő számára, ha az eladó – egyébként jogszerűen – nem értesíti a jogosultakat a tervezett ingatlaneladásról (a jogosultak ugyanis a szerződést évek múlva is megtámadhatják), és hogy ezt a helyzetet 2022 májusában miként kísérelte meg rendezni a jogalkotó a mélygarázsok vonatkozásában. (Az említett…

“Garázs” vita: az elővásárlási jog új szabályai

A tavalyi évben váratlanul érte a jogkereső közönséget a Kúria egyik határozata az elővásárlási jog témakörében. Az említett határozat szerint az elővásárlásra jogosultak akár évekkel később is megtámadhatják a lakás- vagy garázsvételünket abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosultak nagyon sokan vannak, és erre tekintettel jogszerűen mellőztük az értesítésüket az ingatlanvételünkről. Erről a kúriai határozatról…

Erőmű a háztetőn: kié a napelem?

Nyugat-Európában egészen sok naperőművet üzemeltetnek ún. “rent-a-roof” megoldás keretében. Ennek lényege, hogy a naperőmű tulajdonosa nem a saját tulajdonában álló ingatlanra telepíti a napelemeket, hanem mástól veszi bérbe egy épület tetőfelületét, és arra építi azt a naperőművet, amit aztán a saját tulajdonaként fog üzemeltetni. Magyarországon ez a megoldás nem tekinthető általánosan elterjedtnek, bár hazai példák…

Megszűnt társaságok a tulajdoni lapon: hogyan jegyeztethetjük be a jogutódot?

A 2023. február 1-jén hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvény számos örvendetes módosítást tartalmaz a jelenlegi szabályokhoz képest. Példaként említhetjük az elektronikus kapcsolattartás és az automatikus döntéshozatal bevezetését a földhivatali eljárásokban. Ugyanakkor van egy terület, amelyet az új törvény – a jelenlegihez hasonlóan – nem szabályoz, jóllehet a földhivatali gyakorlat közel sem tekinthető egységesnek: a társasági…

Ahonnan nincs visszaút: a földhivatali bejegyzés az új ingatlan-nyilvántartási törvényben

Ingat2023. február 1-je után jól gondoljuk meg, hogy milyen jogot jegyeztetünk be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ekkor hatályba lépő új telekkönyvi kódex alapján ugyanis nem lesz lehetőségünk arra, hogy a bejegyzést követően “meggondoljuk magunkat”, azaz hogy a bejegyzett jogunk alapjául szolgáló szerződést felbontsuk, és az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítását kérjük. Jóllehet ez egy lényeges szigorítás a…

Új építésű lakások: ingatlant veszünk vagy ígéretet?

Az “új építésű” ingatlanok manapság nagy népszerűségnek örvendenek. Az “új építésű” ingatlan a “használtnak” nevezett ingatlanhoz képest annyiban sajátos, hogy a vétel időpontjában az “új építésű” ingatlan sok esetben még nem létezik, sőt az is elképzelhető, hogy az építkezés meg sem kezdődött, csupán az építési tervek állnak rendelkezésre. Ezért kérdésként merül fel, hogy amikor “új…

Milyen tartalommal kössünk bérleti szerződést kereskedelmi ingatlanok esetében? (1. rész) – A bérleti szerződés tárgyának meghatározása

Nagyon fontos kérdés – és talán a COVID-19 világjárvány még jobban rávilágított erre – hogy kereskedelmi ingatlanok esetén milyen szerződéses feltételek szükségesek a biztonságos és kiszámítható bérleti jogviszony létesítéséhez. Cikksorozatunkban néhány lényeges, gyakorlatias szempont kiemelésével igyekszünk erre a kérdésre választ találni. I. Bevezető A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”), valamint a lakások…

Az elővásárlási jog igazi hatalmasság lett

Az elővásárlási jogot a régi magyar magánjog ún. “hatalmasságnak” tekintette. Az elővásárlásra jogosult ugyanis egyoldalúan eldöntheti, hogy engedi-e az ingatlan eladását az azt megvenni kívánó fél részére, vagy – azonos feltételekkel – ő maga veszi meg az ingatlant. Az elővásárlási jognak ez a természete máig változatlan, ezért nem csoda, hogy a gyakorlatban ingatlantulajdonosok és vevők…

Közös tulajdon és használatmegosztás a gyakorlatban

Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a Kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed…