2023. nyarától hatékonyabbá válhat a fogyasztók széles körét érintő jogsértésekkel okozott érdeksérelmek bírósági úton történő orvoslása.

Az Országgyűlés 2022. végén fogadta el a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvényt („Törvény”), amellyel beemelte a magyar jogba az Európai Parlament és a Tanács 2020. novemberében elfogadott irányelvét („Irányelv”). A szabályozás célja a fogyasztók kollektív érdekének védelme. A Törvény által bevezetett képviseleti kereset intézménye a globalizáció és a digitalizáció hatására megnőtt, a fogyasztók széles körét érintő jogsértésekkel szembeni küzdelmet szolgálja.

Milyen változásokat hoz a Törvény?

A Törvény jelentős módosításokat hoz a kollektív érdekérvényesítés szabályaiban. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény közérdekű keresetének helyébe a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti kereset lép, úgy, hogy a keresetre főszabály szerint ugyanúgy a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó szabályai lesznek az irányadók, a Törvényben foglalt eltérések figyelembevételével.

Mi az a képviseleti kereset és ki jogosult annak megindítására?

A Törvény definiálja a képviseleti keresetet, így az „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet a fogyasztók nevében felperesként eljárva indít jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés, jogsérelem orvoslása vagy mindkettő meghozatala céljából”.

A Törvény alapján a kereset előterjesztésére feljogosított szerv „a fogyasztók érdekeit képviselő olyan közjogi vagy egyéb szervezet, amelyet valamely tagállam képviseleti keresetek indítására feljogosítottként kijelölt”. Fontos kiemelni, hogy a képviseleti kereset indítása nem korlátozódik a tagállami határokon belülre, ugyanis mind belföldi, mind pedig határon átnyúló képviseleti kereset indításra lehetőség lesz. Így mód lesz arra, hogy a másik tagállamban előzetesen kijelölt feljogosított szervezetek a magyar bíróságok előtt indítsanak képviseleti keresetet, sőt több tagállam érintettsége esetén együttes előterjesztésre is lehetőség nyílik.

A korábbi szabályozáshoz képest szélesebb intézményi kör rendelkezik majd keresetindítási joggal, mert amíg a közérdekű kereset esetén a hatóságok, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek voltak jogosultak, addig nyártól az egyes közjogi szervezetek mellett (fogyasztóvédelmi hatóság, ügyész, MNB, központi kormányzati igazgatási szerv, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv) az igazságügyi miniszter döntése alapján, a Törvényben meghatározott feltételeket teljesítő szervezetek is feljogosított szervezetnek minősülhetnek. Ilyen feltétel például a tizenkét hónapnyi, a fogyasztók érdekeinek védelme céljából kifejtett tényleges nyilvános tevékenység végzése, a nonprofit jelleg és hogy a szervezet nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt.

Mikor van lehetőség a képviseleti kereset benyújtására és mi kérhető?

A feljogosított szervek a fogyasztók képviseletében, azok polgári jogi igényének érvényesítése céljából nyújthatnak majd be kereseti kérelmet annak érdekében, hogy a fennálló jogsérelem megszüntetését, vagy a jogsérelem orvoslását (vagy akár mindkettőt) kérjék. A jogsérelem megszüntetése érdekében a feljogosított szervek kérhetik majd a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértő gyakorlat abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, illetve kérhető lesz az is, hogy a jogsértő vállalkozás a saját költségén gondoskodjon a bíróság döntésének megfelelő nyilvánosságról, közlemény közzétételén keresztül.  Szintén kérhető lesz polgári jogi jogkövetkezmény alkalmazása, így például kártérítés, árleszállítás, kicserélés elrendelése vagy akár szerződés megszűntetése.

A feljogosított szervek képviselhetik a fogyasztókat azok kifejezett kérelme nélkül is. Ebből következik, hogy ha a fogyasztó képviselete képviseleti keresetben, ugyanazon vállalkozással szemben, ugyanazon jogsértés tárgyában már folyamatban van, egyéni kereset keretében nem érvényesítheti polgári jogi igényét, a bírósági eljárást befejező jogerős határozat meghozataláig keresetindítási jogának elévülési ideje nyugszik. Ezt követően egyéni kereset benyújtására lesz lehetőség.

Összegzés

Számos olyan változást hoz a Törvény, amely alkalmas lehet arra, hogy eszközt biztosítson a globalizáció okozta tömeges jogsértésekkel szembeni harchoz, így:

1. a keresetindításra jogosultak körének bővülésén – mely a magánszervezetek hangsúlyosabb érvényesülését biztosítja-, és az őket övező nyilvánosságon keresztül a jogérvényesítés hatékonysága javulhat,
2. a miniszter, mint kormányzati szereplő megjelenése a folyamatokban (feljogosított szervekkel kapcsolatos döntési jogköre, a feltételeknek való megfelelésük egyedi, időszakonkénti felülvizsgálata, a folyamatban lévő és a lezárult perekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása), amely a visszaélésszerű keresetindítás kiszűrését, illetve a fogyasztók tájékoztatását szolgálja, míg
3. az indokolatlan pereskedés kerülhető el azáltal, hogy csak abban az esetben nyújtható be a jogsértés megszüntetése iránti kereset kérelem, ha a feljogosított szervezet a kérelem benyújtását megelőzően a jogsértést elkövető vállalkozással egyeztetést kezdeményezett annak megszüntetése céljából, de az egyeztetést követő 14 napon belül erre nem kerül sor.

dr. Kövér Csenge (csenge.k.kover@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel ügyvédhez.