2019-ben lépett hatályba az Európai Parlament és Tanács 2019/1023 Irányelve (Szerkezetátalakítási Irányelv), melyet 2021. júliusáig kell átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogukba.

A Szerkezetátalakítási Irányelv alapján a tagállamoknak egy olyan speciális eljárás jog kereteit kell megalkotniuk, amely valahol félúton helyezkedik el a tisztán szerződéses alapú restrukturálások és a formális fizetésképtelenségi eljárások között.

A Szerkezetátalakítási irányelv elfogadását követően a koronavírus és a járványra adott válaszul születő veszélyhelyzeti jogalkotás látszólag elvonta a figyelmet a bevezetendő teljesen új eljárásról, azonban a 2021. április 16. napján megjelenő Magyar Közlöny 64. számában megjelentek és másnap hatályba is léptek az úgynevezett reorganizációs eljárás részletszabályai.

Bár a Szerkezetátalakítási Irányelv a koronavírus megjelenése előtt született, de a jelenlegi pandémiás helyzet megerősíteni látszik a közösségi jogalkotó gondolatmenetét: váratlan gazdasági sokk hatására addig stabilan működő vállalkozások fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerülhetnek. A Szerkezetátalakítási Irányelv célja éppen az átmeneti gondokkal küzdő, de egyébként versenyképes vállalkozások megkülönböztetése a fizetni nem képes vállalkozásoktól.  Számukra pedig a fizetésképtelenségi eljárásoktól elkülönült, kevésbé formalizált és nagyobb rugalmasságot biztosító eljárás került kialakítása, mely út igénybevételével elkerülhetővé válik a reputációs kár és jobban megőrizhető a vállalkozás értéke.

A vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet (Reorganizációs Rendelet) ezzel egy eddig nem létező alternatív megoldást jelenthet (akár a járvány következtében) átmeneti fizetési gondokkal küzdő vállalkozások számára.

Hangsúlyozandó, hogy a Szerkezetátalakítási Irányelv nem a koronavírusra adott válaszként született, hanem egy már létező hiátus hívta életre. Így a Reorganizációs Rendelet jelenlegi rövid időre szóló hatályából arra következtethetünk, hogy ez a rendelet csak az első lépés a nemzeti szabályozás folyamatában.

A Szerkezetátalakítási Irányelv által előirányzott szabályok három fő csoportba oszthatók, melyek megjelennek a Reorganizációs Rendeletben is:

• szerkezetátalakítás a fizetésképtelen helyzet előtt;
• vállalkozói adósságrendezés és eltiltás alóli mentesítés; valamint
• nemzeti fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságának növelése.

Az új eljárás első lépése a „fizetésképtelenség valószínűségének” megállapítása, amely előfeltétele, hogy valaki a reorganizációs eljárást igénybe vegye. A nehézséget annak a pontnak a meghatározása jelenti, ahol a vállalkozások pénzügyi nehézségei már olyan mértékűek, ami valószínűsíti a fizetésképtelenség későbbi bekövetkezését, azonban még az előtt igénybe tudják venni a reorganizációs keretet, hogy fizetésképtelenné válnának. Tehát ez a fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy elvárható gondosság mellett látniuk kellene, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Második és – vélhetően – egyben a reorganizációs eljárás egyik legfontosabb pontja a moratórium. Ennek célja, hogy a vállalkozás védelemben részesül az egyedi végrehajtásokkal szemben, és a moratórium mentesíti az adóst a nemzeti jog szerinti fizetésképtelenségi eljárás kötelező kezdeményezése alól.

Ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja a reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz való érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratórium 60 nappal meghosszabbítható.

A moratóriumról hozott végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratóriumot elrendelő végzés a vállalkozásnak, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére kerül kézbesítésre. Tehát a moratórium szelektív, hiszen a hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait az vállalkozás főszabály szerint köteles teljesíteni.

A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytathatja. A reorganizációs eljárás akkor ér véget, ha a vállalkozás valamennyi bevont hitelezőjével megállapodott, a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt benyújtja a bíróságnak. A bíróság a reorganizációs tervről 10 munkanapon belül határoz. A vállalkozás ezt követően a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a bevont hitelezőket a gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról.

A Reorganizációs Rendelet számos újszerű megoldást kínálhat az érintett piaci szereplők számára, így érdemes a szabályozással részleteiben is megismerkedni. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Dr. Bolvári Ferdinánd (e.mail: ferdinand.bolvari@pwc.com) és dr.Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez.