Az Európai Bizottság a 2019-2024 közötti időszakra vonatkozó prioritásai közé sorolta egyebek mellett a kontinens digitalizációs fejlesztését is azaz az ún. digitális korra felkészült Európa létrehozását. A későbbiekben azt is kinyilvánította a bizottság, hogy a 2030-ig terjedő évtizedet Európa digitális évtizedévé kívánja alakítani és ehhez kapcsolódóan egy „digitális iránytűt”, egy stratégiai javaslatot készített, ami az elérendő célokat és terveket tartalmazza.

Ennek az innovatív jövőképnek a sarkalatos alappillére a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag is, amely a digitális piacokról („Digital Markets Act” vagy „DMA”) és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályokat („Digital Services Act” vagy „DSA”) foglalja magában.

Az új jogszabályok szükségességét az indokolja, hogy a 2000-es évek eleje óta szinte változatlan szabályrendszer gyakorlatilag már nem képes lépést tartani az exponenciálisan fejlődő technológiával, szolgáltatásokkal és üzleti modellekkel.

A jelenlegi, korszerűnek nehezen nevezhető szabályozás keretei között jellemző, hogy a felhasználók és a kisebb piaci szereplők túlzottan ki vannak téve a jelentős befolyással bíró (ún. „big tech”) vállalkozásoknak, amin az uniós jogalkotók mindenképp változtatni kívánnak az új jogszabályok bevezetésével.

Elmondható tehát, hogy a jogszabálycsomag céljai között szerepel többek között, az online felhasználók biztonságának garantálása, valamint a kisebb és új piaci szereplők piacra lépési lehetőségének elősegítése ezzel egyidejűleg támogatva a digitális szolgáltatási szektor további innovatív fejlődését is.

Az alábbiakban a „testvérjogszabályok” közül a digitális piacokról szóló jogszabályt vesszük górcső alá, míg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal egy következő cikkben foglalkozunk.

Az említett normatervezet, ami a 2020-as év vége óta szerepel a különböző uniós szervek napirendjén, célegyenesbe érkezett, ugyanis ez év márciusában politikai megállapodás született a döntéshozó szervek között. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió három fő intézménye (Bizottság, Parlament, Tanács) megállapodott a végleges kitételekről, melyek átültetése a jogszabálytervezet szövegébe jelenleg is zajlik. A végleges szöveget az Európai Parlament és az Európai Tanács, mint jogalkotó szervek külön-külön fogják jóváhagyni, hogy aztán kihirdetésre kerülhessen az Európai Unió hivatalos lapjában és ezáltal közvetlenül alkalmazhatóvá váljon a tagállamokban. A különböző hírek és az eddigi tapasztalatok alapján a jogszabály vélhetőleg 2022 őszén fog megjelenni és 2023 tavaszától lesz alkalmazandó.

A DMA célkeresztjében az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatok az ún. „kapuőrök” szerepelnek. Ennek indoka az, hogy a piacon betöltött szerepükből fakadó „hatalmi pozíciójuk” miatt ezen vállalatok esetében képzelhetőek el a legkönnyebben az olyan tisztességtelen piaci gyakorlatok, melyek egyrészről a kisebb versenytársakat ellehetetleníthetik, másrészről pedig a végfelhasználók szempontjából is negatív következményekkel járnak.

De mi is az az alapvető platformszolgáltatás és kik minősülnek kapuőrnek?

Az alapvető platformszolgáltatások kis túlzással gyakorlatilag megkerülhetetlenek a mindennapi életben, ugyanis ilyennek minősülnek

• az online közvetítő szolgáltatások;
• az online keresőprogramok;
• a közösségi hálózati szolgáltatások;
• a videómegosztóplatform-szolgáltatások;
• a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások;
• az operációs rendszerek;
• és a felhőalapú szolgáltatások is.

A kapuőrök pedig ezzel összefüggésben olyan erős, hosszú távú szilárd gazdasági pozícióban lévő és a piacra jelentős hatást gyakorló üzleti szereplők, amelyek alapvető platformszolgáltatásokat nyújtanak és közvetítői szerepet töltenek be az üzleti és a végfelhasználók között.

A jogszabálytervezet egy vélelem alapú kritériumrendszert állít fel, miszerint megállapítható a kapuőri pozíció amennyiben a vállalat:

• az elmúlt évben (az Európai Gazdasági Térség területén) legalább 7,5 milliárd euró összegű forgalmat bonyolított vagy éves tőkepiaci/valós piaci értéke az elmúlt pénzügyi évben legalább 75 milliárd euró,
• legalább három uniós tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást és
• havonta több mint 45 millió olyan aktív végfelhasználóval és több mint 10 000 olyan aktív üzleti felhasználóval rendelkezett a legutóbbi pénzügyi évben, aki vagy amely az Unió területén letelepedettnek minősül.

Jóllehet hivatalos lista egyelőre nincs, több mint valószínű, hogy például az Amazon, a Facebook és Apple is kapuőrnek fog minősülni a nagy nevek közül.

A kapuőröknek a jogszabály hatálybalépését követően egyaránt új kötelezettségekkel és tilalmakkal is számolniuk kell. Ezek közül a teljesség igénye nélkül csak párat kiemelve:

• bizonyos technikai keretek között lehetővé kell tenni a végfelhasználók számára a platformszolgáltatáson előre telepített szoftverek törlését;
• a különböző üzenetküldő szolgáltatások interoperabilitását biztosítani kell;
• tilos az üzleti felhasználókkal folytatott verseny során felhasználni olyan nyilvánosan nem elérhető adatokat, amelyek az üzleti felhasználók (és ezek végfelhasználóinak) tevékenysége során keletkeztek;
• tartózkodni kell attól, hogy technikailag korlátozzák a végfelhasználók azon, különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltását és az azokra történő feliratkozását, amelyekhez a kapuőr operációs rendszerének használatával lehet hozzáférni;
• tilos az önpreferencia, azaz a saját termékek előre sorolása más piaci szereplők termékeivel szemben.

Az új kötelezettségek megszegése esetén a szankcionált kapuőr akár az éves globális árbevételének 10%-ával megegyező mértékű bírsággal, míg visszaesés esetén 20%-os bírsággal is számolhat. Rendszeres jogsértés esetén, azaz amennyiben az adott kapuőr 8 év alatt legalább háromszor vét a szabályok ellen az Európai Bizottság vizsgálatát követően egyéb súlyos intézkedések is kiszabhatóak, például megtiltható az adott vállalkozás vagy egyes részeinek elidegenítése is.

A fentiek mellett elmondható, hogy – a legnemesebb jogalkotói szándék ellenére is – az új jogszabályok születésének természetes velejárója, hogy olykor-olykor kérdések, vagy konfliktusok merülnek fel velük kapcsolatban. Ezek lehetnek jogértelmezési, megfelelési (azaz „compliance”) vagy egyéb jellegűek is. A DMA esetében ilyen problémák ráadásul több oldalról is felmerülhetnek, hiszen például kérdéses lehet, hogy egy bizonyos vállalat kapuőrnek minősül-e vagy sem, de akár az is, hogy a gyakorlatban miként biztosítható legegyszerűbben a jogszabályszerű működés. A kisebb piaci szereplők vagy a végfelhasználók oldalán pedig elképzelhetők olyan jellegű kérdések, hogy mit lehet tenni, ha egy kapuőr nem tartja be a „játékszabályokat” és ezáltal valamilyen hátrányt okoz a kisvállalkozás vagy a felhasználó számára.

Az említettekhez hasonló kérdések megválaszolása nem könnyű feladat, ezért különösen a kezdeti időszakban indokolt lehet szakértő támogatás igénybevétele a helyes jogértelmezés és a megfelelés biztosítása érdekében.

dr. Kárpáti Zsombor, ügyvédjelölt

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.