Felülvizsgálati kérelmünk eredményeként a Kúria új, iránymutató döntést hozott a vagyonvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa-levonási jogról. Ebben elvi éllel rögzítette, hogy azoknál a cégeknél, akik csupán megrendelői (és nem nyújtói) az őrzés-védelmi szolgáltatásoknak, az adóhatóság nem kérheti számon a külön jogszabályban foglalt, szigorú ellenőrzési követelmények elmaradását, és erre hivatkozással nem tagadhatja meg az adott vállalkozás adólevonási jogának gyakorlását sem. A precedens más típusú szolgáltatások adózása tekintetében is alapvető jelentőséggel bír.
I. A törvényszék döntése
Korábbi cikkünkben (melyet itt olvashatnak) számoltunk be az első fokon eljárt törvényszék egy friss döntéséről. A bíróság az ügyben egy vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő céget vizsgált, és megállapította, hogy a számlái kapcsán, melyeket a befogadott, a vagyonvédelmi szolgáltatásokat ellátó cégek láncolatában adókijátszás valósult meg. Erről pedig az adózónak tudnia kellett volna – de az elvárt gondosságot nem tanúsította a jogviszony során.
Az elvárt gondosság körében megfogalmazta a bíróság, hogy a vagyonvédelmi tevékenységre speciális szabályozás érvényesül (melyet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt.) rögzít), és ebben a körben magasabb fokú gondosságot, szigorúbb ellenőrzési kötelezettséget terheli a vagyonvédelmi szolgáltatást igénybevevő adózót.
Az ellenőrzési kötelezettsége teljesítésekor az adózónak észlelnie kellett volna, hogy az alvállalkozója további alvállalkozót vont be (melyet az Szvmt. megtilt), és a jogszerűtlenül igénybe vett alvállalkozói lánchoz bejelentett munkavállalók tekintetében az adó- és járulékfizetési kötelezettséget nem teljesítették. Utóbbi pedig főleg a szolgáltatás árazásából észlelhető: ha a számlázott óradíjak a bruttó minimálbér mértékéhez képest alulmaradnak.
II. A Kúria ítélete
Az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, melynek a Kúria helyt adott, és a törvényszék döntését hatályon kívül helyezte. Rögzítette elöljáróban, hogy az adózó adólevonási jogának megtagadásához két követelmény együttes teljesülése szükséges: 1) hogy az adóhatóság bizonyítsa, hogy adókijátszás történt a láncolatban, 2) illetve azt, hogy az adózó a tőle észszerűen elvárható intézkedésekkel nem bizonyosodott meg arról, hogy adókijátszó láncolat részesévé vált.
II.1. Láncolatos ügyletek
A Kúria kimondta, hogy jelen ügyben már az első lépcsőfok sem teljesült. Láncolatos ügylet esetén az adóhatóság köteles ugyanis az éppen ellenőrzött adózón túl a lánc további szereplőit, azok jogügyleteit is vizsgálni. Az ügyben ugyanakkor a láncolat többi szereplőjénél tényleges adóvizsgálatot nem folytatott (csak jogkövetési vizsgálatra került sor), csupán adófolyószámláik alapján, illetve arra a tényre tett megállapításokat, hogy a láncolatba tartozó egyes cégek időközben felszámolás alá kerültek, adókötelezettségüket nem teljesítették. Nem tárta fel azonban, hogy az adókijátszás a vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjének mely számlájához miként következett be. A csatolt adófolyószámlák pedig nem alkalmasak az adókijátszás bizonyítására: azokból nem követhető, hogy mely teljesítéshez kapcsolódóan nem került sor adóbevallás benyújtására, adóminimalizáló magatartásra.
II.2. Nem áfa meg nem fizetésének értékelése az áfa-levonás megtagadása körben
Hangsúlyozta továbbá a Kúria annak – az Európai Unió Bírósága által megfogalmazott – kitételnek a jelentőségét, hogy nem bármilyen szabálytalanság, hanem csak az áfa kijátszására irányuló tevékenységben való részvétel eredményezheti az adólevonási jog elvesztését. Az adóhatóság márpedig az ügyben főleg a munkavállalók bejelentésének és a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt állapította meg az adókijátszás megtörténtét. A más adónemre elkövetett adócsalás esetében, rendeltetésellenes joggyakorlást vizsgálva, az Európai Unió Bírósága által kidolgozott Halifax-teszt alkalmazására ugyan van lehetőség, de a vizsgált ügyben ettől teljesen eltérő tényállás valósult meg, így egyéb szabálytalanság nem vezethet az áfa-levonás megtagadásához.
II.3. A vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjét terhelő körültekintés határai
Az adólevonási jog megtagadása második lépcsőjének, az adózó tudattartalmának vizsgálata során a Kúria megállapította, hogy ennek során sem járt el megfelelően az adóhatóság. Alapvető jelentősége van ugyanis annak, hogy az adózó a jogviszonyban az őrzés-védelmi szolgáltatások megrendelője, és nem olyan szereplő, aki maga is ilyen szolgáltatást nyújtana. Ennélfogva nem is lehet rajta számonkérni az Szvmt. követelményeinek teljesítését – azaz az adóhatóság olyan ellenőrzés elmaradását rótta terére, amire az adózó nem lett volna köteles. Így az ilyen adózó nem kötelezhető a korábbi cikkünkben foglaltak szerint az őrző-védő cég által igénybe vett további alvállalkozók ellenőrzésére.
Az elsőfokú bíróság fő érvével, az alkalmazott szerződési árakkal kapcsolatban a Kúria úgy foglalt állást, hogy a jogszabályban foglalt bérminimum nem döntő szempont egy vállalkozási tevékenység árának meghatározásánál: ez orientáló jelleggel bírhat, de a szerződéses árat sok minden egyéb is befolyásolhatja. A piacon elérhető ésszerűen elvárható legalacsonyabb árat kellett volna vizsgálni és összehasonlítani az adózó áraival, de ilyen vizsgálatot az ügyben sem az adóhatóság, sem a törvényszék nem végzett. E körben kiemelte a Kúria, hogy az adózó már az adóeljárásban összegyűjtött és benyújtott olyan nyilvános, fellelhető adatsort, amely kétséget vetett fel az adóhatósági megközelítési mód helytállóságában. Ez is rámutat arra, hogy az adózóknak már az adóeljárási szakaszban kellő figyelmet kell fordítaniuk a bizonyításra, mert az az eljárás későbbi szakaszában – amikor ezt már nem pótolhatják – kerülnek a javukra értékelésre.
A Kúria végül nem csak a törvényszék ítéletét helyezte hatályon kívül, de az alapul fekvő adóhatósági határozatokat is megsemmisítette és előírta az adóhatóságnak, hogy az új eljárásban az adóvizsgálatot az adózót terhelő megállapítás nélkül kell lezárni.
Bár a Kúria ítélete a vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő cégek számára lehet különösen jelentős, az abban foglalt megállapítások hivatkozási alapul szolgálhatnak más szolgáltatással kapcsolatos láncolatos ügyekben is.
Lebocz Noémi és Balog Balázs ügyvédek
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com), dr. Balog Balázs (e-mail: balazs.balog@pwc.com) és Lebocz Noémi (noemi.lebocz@pwc.com) ügyvédekhez.