Új korszak kezdődött a hazai drónszabályozásban 2021. január 1-jétől, miután a korábban megalkotott EU-s joganyag alapján idén végre módosultak a témával összefüggő hazai jogi keretek. A változásokat hosszas várakozás előzte meg, mivel a korábbi években többször is szóba került már a pilóta nélküli légi járművek magyar szabályozásának rendezése, amely legutóbb a koronavírus okozta világjárvány miatt tolódott el nagyjából fél évvel. Úgy tűnik azonban, hogy ez az idő sem volt elég arra, hogy a korábbi kaotikus és nehezen értelmezhető magyar szabályozás világos, és áttekinthető módon kerüljön rendszerezésre.
Fontos leszögezni, hogy az új szabályozás megjelenésével nem új, egységes „dróntörvény” jött létre, hanem több jogszabály módosítását szavazta meg az Országgyűlés, így például a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a szabálysértési törvény, valamint a Büntető Törvénykönyv módosítását.
Módosuló legiközlekedési törvény
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény továbbra is megmarad a hazai drónszabályozás legfontosabb jogszabályának. Ezt a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével, valamint a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletével („Rendeletek”) összhangban kell majd értelmezni és alkalmazni.
A Rendeletek szóhasználatát követve a magyar szabályozásban is megjelenik az UA (unmanned aircraft, azaz pilóta nélküli légi jármű), valamint az UAS (unmanned aircraft system, vagyis pilóta nélküli légi jármű rendszer), fogalma, ami pedig együttesen utal a pilóta nélküli légi járműre, valamint az azt távolról vezérlő berendezésre.
A keretszabályozás jellegű uniós normaanyagtól ugyanakkor a magyar törvénymódosítás több helyen is eltér. Míg a Rendeletek a pilóta nélküli légijárművek öt eltérő kategóriáját különböztetik meg, addig a magyar légiközlekedési törvény mindössze a játéknak és nem játéknak minősülő pilóta nélküli légijárművek között tesz különbséget. Játéknak minősül az az UA, amely nem éri el a 120 grammos maximális felszállótömeget, nincs felszerelve semmilyen adatrögzítő eszközzel, valamint az azt vezérlő távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes. Nyilvánvalóan szigorúbb szabályok és megkötések vonatkoznak azokra a drónokra, amelyek 120 grammnál nehezebbek, adatrögzítővel vannak felszerelve, vagy 100 méternél messzebbre is képesek eltávolodni.
Így például minden ilyen drón esetében a légiközlekedési hatóságnál történő nyilvántartásba vétel szükséges, a magyar légteret pedig csak az ilyen módon regisztrált UAS-ek vehetik igénybe, egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használatával együtt, melyet Magyarországon a HungaroControl fejleszt. Ezenkívül lakott terület felett ilyen járművet csak olyan esetben lehet reptetni, ha a használó a katonai légügyi hatóság engedélyével teszi ezt egy előre kijelölt ún. eseti légtérben. Ez a korábbiakban egyébként lakott területen kívüli repülések esetében is kötelező volt, így a drónpilótáknak ez a módosítás valamelyest könnyebbséget jelenthet.
Új tényállások a szabálysértési törvényben és a Btk.-ban
Az újonnan hatályba lépett módosítások szerint a jövőben az, aki pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során például más lakásáról, hang- vagy képfelvételt készít a magánlaksértés szabálysértési alakzatát valósítja meg. Aki pedig lakott terület felett jogosulatlanul használ UA-t, az közlekedési szabálysértést követ el. Ennél is súlyosabban minősül, ha valaki arra használja a drónját, hogy azzal más lakását, egyéb helyiségét, vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyelje és az ott történteket rögzítse. A Büntető Törvénykönyv mostani módosítása szerint az illető ezért vétség miatt akár elzárással is büntethető.
Az új szabályozást már elfogadása előtt hangos kritikák érték; a drónpilóták tevékenységük ellehetetlenítésére és a túlbonyolított, bürokratikus rendszerre panaszkodnak, míg a jogalkotó a magánélet és az otthon nyugalmának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogok védelmére hivatkozik. Úgy tűnik tehát, hogy a pilóta nélküli légi járművek kezelésének új korszakában a szabályozás korábbi, komplikált rendszere a hétköznapi és hobbi drónpilóták számára továbbra sem válik sokkal egyszerűbbé. Ezért a belátható jövőben mind annak adminisztratív vonzataival, mind a felmerülő jogi kérdésekkel foglalkozni kell.
dr. Mindler Márton (e-mail: marton.m.mindler@pwc.com)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) vagy dr. Csenterics András (andras.csenterics@pwc.com) ügyvédekhez.