Megváltozott életkörülményeink a nyilvánvaló korlátok mellett sok új lehetőséget is teremtenek, így az online elérhető információk hatalmas tárházából válogathatunk.

A „versenyjogi ötpercesek” műfajában szeretett jogterületünk, a versenyjog működésébe szeretnénk bepillantást adni röviden, lényegre törően. Cikkeink egy-egy kávé vagy tea mellett a home-office szünetében is olvashatók: akiket korábban is érdekelt ez a jogterület, azok számára igyekszünk aktualitásokkal, érdekességekkel szolgálni; akik pedig csak most fordulnak e terület felé, azok számára sorozatunk révén szeretnénk segítséget adni az eligazodásban.

A versenyjog ugyanis már régen nem a szivarfüstös termek titkos megállapodásainak világa, velünk él és közvetlenül befolyásolja mindennapjainkat.

Versenyjog és válság – Állami támogatások

Ahogy arra felvezető cikkünkben is utaltunk, a COVID-19 kapcsán a tagállami kormányok, és az Európai Bizottság számára is gyorsan egyértelművé vált az állami beavatkozás szükségessége. A COVID-19 már közvetlenül a járvány kitörése után számos vállalkozást, teljes szektorokat hozott nehéz helyzetbe. Több tagálam – így Magyarország is – próbál a nehéz helyzetbe került vállalkozások segítségére sietni különböző típusú gazdasági intézkedések, így például adókedvezmények, támogatott hitelek, stb. útján. Ezen intézkedések jogi szempontból állami támogatásnak minősülhetnek.

Az Európai Unióban az az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése tiltja azokat a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatásokat, amelyek bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítják a versenyt. A szabály célja a belső piac fragmentációjának, a tagállamok közti támogatási versenynek a megakadályozása a gazdaság normál működése idején. Ez a szabály alapvetően azt jelenti, hogy az állami támogatásokat az Európai Bizottsághoz előzetesen be kell jelenteni, mely azokat ellenőrzi a belső piaccal való összeegyeztethetőség szempontjából. Ezeket a szabályokat a gazdaság normál működéséhez alkották meg, egy ágazatot, illetve egy teljes gazdaságot ért olyan hirtelen és váratlan „sokkhatás” idején, amit a COVID-19 jelentett, azonnali intézkedésekre és a mozgástér növelésére lehet szükség.

Az intézkedés szükségességét az Európai Bizottság gyorsan észlelte és lépett is. Az első – Dánia által – COVID-19 alapján bejelentett állami támogatási intézkedést a Bizottság március 19-én, a bejelentésétől számított 24 órán belül hagyta jóvá. A jóváhagyás alapja az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja volt – azaz az intézkedés „természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott” támogatásnak minősült. Csupán egy nappal később, március 13-án a Bizottság kinyilvánította, hogy kész a 2008-ban alkalmazott intézkedésekhez hasonló válaszokat adni a gazdaság stabilizálása érdekében. Számítani lehetett rá, hogy 2008-hoz hasonlóan ez az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pontja alkalmazását jelenti, tehát állami támogatás nyújtásának lehetőségét a „tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” hivatkozással.

Március 19-én aztán a Bizottság közzétette közleményét A jelenlegi COVID-19 járvány kitörése kapcsán a gazdaság megsegítését célzó állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályról (Közlemény).

A Közlemény már felvezetőjében kitér arra, hogy a COVID-19 nyomán kialakult helyzet a megszokottól eltérően a fizetőképes és kevésbé fizetőképes vállalkozásokat egyaránt nehéz helyzetbe hozza. Különös kockázatnak kitett csoportként azonosítja a kis- és középvállalkozásokat (KKV). A hitelezés fenntartása kapcsán kiemeli a bankok és más pénzügyi intézmények szerepét. A pénzügyi intézmények és bankok ezen szerepének fenntartásában hangsúlyozza a tagállami intézkedések fontosságát.

A Közlemény rögzíti, hogy a keretszabály és az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pontja, illetve az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a bankokon és más pénzügyi intézményeken keresztül vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások nem minősülnek a banknak, illetve pénzügyi intézménynek az életképessége, fizetőképessége, likviditása fenntartása céljára nyújtott állami támogatásnak. Ezek célja a kedvezményezett vállalkozások megsegítése, ezeket kiveszi a bankszektorra vonatkozó állami támogatási szabályok hatálya alól.

Alapvetően kétféle problémára kíván megoldást kínálni a Közlemény: a) likviditási problémák; és b) a COVID-19 folyományaként bekövetkező károk kompenzálása. A Közlemény felhívja a figyelmet, hogy a korábban már nehéz helyzetbe került – a COVID-19 járvány kitörése által ezt súlyosbított – vállalkozások megsegítésére továbbra is az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja (megmentési és szerkezetátalakítási támogatás) alkalmazandó, míg egy-egy különösen nehéz helyzetbe került szektor megsegítése (a Közlemény a turizmust, a közlekedést, a vendéglátást, a kultúrát, és a szállásadást említi példaként) az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pont alapján is történhet.

Ezek kiegészítésére szolgál az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pont alkalmazása, melyet a Közlemény határozott időre engedélyez. Ennek specialitása, hogy széleskörű alkalmazására első ízben a 2008-09-es pénzügyi és gazdasági válság folyományaként került sor, ezt megelőzően alkalmazása kifejezetten ritkaságszámba ment.[1]

A Közlemény alapvetően ötféle támogatási kategória nyújtását teszi lehetővé a tagállamok számára az EUMSZ 107 cikk (3) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a Közlemény vonatkozó pontjaiban foglalt kumulatív feltételek teljesülnek. Ez az öt kategória a következő:

1. Vissza nem térítendő, közvetlen támogatások, szelektív adókedvezmények és visszafizetendő előlegfizetések: A tagállamok 800 000 euró (halászati- és akvakultúra ágazat esetén 120 000 euró, elsődleges mezőgadasági termelés esetén 100 0000 euró) összeghatárig nyújthatnak ilyen támogatást egy vállalkozás sürgős likviditási szükségleteinek kielégítésére. A támogatás feltétele, hogy a kedvezményezett vállalkozás nehézségei a COVID-19 folyománya legyen és, hogy korábban – különösen 2019. december 31-ét megelőzően – ezek a nehézségek nem álltak fenn.
2. Hitelgarancia bitosítása: A tagállamok kedvezményes díjú állami garanciákat nyújthatnak annak biztosítása érdekében, hogy a bankok és más pénzügyi intézmények továbbra is hiteleket nyújtsanak azoknak az ügyfeleknek, akiknek szükségük van rá.
3. Támogatott hitelkamatlábak: A tagállamok kedvezményes kamatlábak mellett nyújthatnak hiteleket a vállalkozások számára. Ezek a hitelek segítenek a vállalkozásoknak az azonnali működőtőke és befektetési igények fedezésében.
4. Pénzügyi intézményeken, hitelintézeteken keresztül nyújtott garancia és hitel: A ii-iii. pont szerinti támogatások nyújtására bankokon vagy más pénzügyi intézményeken keresztül is sor kerülhet, ezeket csatornaként használva a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – megsegítésére. A Közlemény egyértelművé teszi, hogy az ilyen támogatást közvetlen, a bankok ügyfeleinek nyújtott támogatásnak kell tekinteni, nem pedig a bankoknak nyújtott támogatásnak. A Közlemény szintén útmutatást ad a bankok közötti verseny minimális torzulásának biztosítására.
5. Rövid távú exporthitel-biztosítás: A Közlemény – arra az esetre, ha egyes országokban a piacképes kockázatok fedezete ideiglenesen nem áll rendelkezésre – lehetővé teszi a rövid távú exporthitel-biztosítást az állam számára.

A Közlemény kimondja, hogy bizonyos, a közzétételét megelőző (legkorábban 2020. február 1-től nyújtott) intézkedések is az EUMSZ 107 cikk (3) bekezdés b) pontja alapján kerülhetnek megítélésre, amennyiben a Közleményben meghatározott feltételeknek megfelelnek. A Közlemény által felállított keretszabály rendelkezései alapvetően a közzétételétől 2020. december 31-ig nyújtott állami támogatások esetén alkalmazandók. Annyi bizonyos, hogy a Közlemény a következő hónapokban jelentős szerepet fog kapni: március 19-i megjelenése óta a Bizottság a Közleményre hivatkozva fogadott el többek között portugál, német, olasz, dán, brit, francia, stb. állami támogatásokat is. A jóváhagyott támogatások köre a közeljövőben várhatólag gyorsan fog növekedni.

[1] Coppi, Lorenzo & Haydock, Jenny: The Approach to State Aid in the Restructuring of the Financial Sector, Competition Policy International, (2009) ősz, 2. szám 76-101. o, COVID-19 Outbreak and Adjusted EU State Aid Control. Elérhető: https://www.jdsupra.com/legalnews/covid-19-outbreak-and-adjusted-eu-state-52036/

dr. Firniksz Judit, ügyvéd
dr. Dömötörfy Borbála, ügyvéd
Comp² = Competition x Compliance
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal versenyjogi csapata