Tax & Legal Alert | 2020. június 19.

A kormány döntése alapján június 18-án megszűnt a veszélyhelyzet, helyette egészségügyi válsághelyzetet hirdettek ki. Kollégáink összegyűjtöttek minden lényeges elemet, amit a megváltozott új jogi keretekről tudni érdemes.

• Az Országgyűlés június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges törvényeket.
• A kormány döntése alapján június 18-án megszűnt a veszélyhelyzet, helyette egészségügyi válsághelyzet került kihirdetésre.
• A jogi keretek nem térnek vissza a veszélyhelyzet előtti időszak rendjébe. Számos veszélyhelyzetben elfogadott norma törvényi szinten él tovább.
• Az egészségügyi válsághelyzet kibővített szabályaival a kormánynak továbbra is széles körű rendeletalkotási jogosultsága marad.
• A kormány továbbra is korlátozhatja a kereskedelmi egységek működését, illetve a személyek mozgását.
• 2020. július 1. napjáig lehet alkalmazni a munka törvénykönyvétől való eltérést engedélyező rendelkezéseket. A Kurzarbeit szabályait 2020. december 31. napjáig kell alkalmazni, kérelmet a támogatásra pedig 2020. augusztus 31. napjáig lehet benyújtani.
• A bíróságok tovább működnek, de lesz nyári ítélkezési szünet, emiatt ügytorlódás várható.
• Módosulnak és új tényállással bővülnek a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok.
• A cégek döntéshozatalát megkönnyítő szabályok javarészt hatályban maradnak. Több, a veszélyhelyzet alatt elhalasztott kérdésben viszont dönteni kell.

1. A jog átrendeződés menetrendje és keretei

Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges törvényeket

Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez és a járványügyi készültség fenntartásához szükséges törvényeket. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény az Alaptörvénynek megfelelően nem szüntette meg a veszélyhelyzetet, csak felhívta a kormányt annak megszüntetésére.

A kormány megszüntette a veszélyhelyzetet

A kormány 2020. június 18. napjával szüntette meg a veszélyhelyzetet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogrendszer és a mindennapok teljes egészében visszaállnak a 2020. március 11. előtti időszak szerinti állapotba. Ezért a veszélyhelyzetben már megszokott fokozott körültekintésre lesz szükség a megváltozó jogi keretek közötti működéshez is.

A veszélyhelyzet kormány általi megszüntetésével hatályát vesztette valamennyi olyan veszélyhelyzet alatt megalkotott kormányrendelet, amely az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó felhatalmazása alapján került megalkotásra. Hangsúlyozandó továbbá az is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt született, de az általános törvényi felhatalmazások alapján megszületett kormányrendeletek hatályban maradnak.

A veszélyhelyzet megszűnését követő időszak jogi keretei – a Kivezetési Törvény

A folyamatban lévő jogviszonyok

Ugyancsak nem kerül ki egyik napról másikra a jogrendszerből a különleges jogrendben az életünk részévé váló szabályok jelentős része sem, hiszen azok számos folyamatban lévő jogviszonyt érintenek. A járványveszély továbbra is fennáll, így azok alkalmazására bármikor újból szükség lehet. Erre tekintettel az Országgyűlés által elfogadott másik törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény („Kivezetési Törvény”) foglalja össze azokat a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben bevezetett szabályokat, amelyek törvényi szinten élnek tovább, egyelőre 2020. december 31-ig. Ilyen szabályok például a jogi személyek, bíróságok működésének szabályai, de a legtöbb speciális munkajogi szabály is átkerült ide. Több területen tovább finomították ezeket a szabályokat, az elmúlt hónapokban felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján.

Veszélyhelyzet és különleges jogrend helyett egészségügyi válsághelyzet

A Kivezetési Törvény tartalmazza továbbá a járványügyi védekezés következő szakaszának közjogi keretfeltételeit: az egészségügyi törvény már meglévő egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályainak kiegészítésével a kormány különleges jogrend fenntartása nélkül kap meg rendelet-alkotási felhatalmazást egyes területeken. Ez a felhatalmazás azonban kifejezetten a járványügyi védekezéssel kapcsolatos területekre terjed ki (utazási korlátozások, szociális távolságtartás szabályai, egészségügy működése, maszkviselés stb.), az egyéb területeken (pl. adópolitika, szociálpolitika) a kormány már nem hozhat a törvényeket felülíró rendeleteket.

A kormány a továbbiakban az országos tisztifőorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján rendelhet el ún. egészségügyi válsághelyzetet, például ún. járványügyi készültséget a koronavírus-járványveszély miatt, akár az ország egész területére, akár annak meghatározott részére. Az egészségügyi válsághelyzet lényegében mindaddig fennmarad, amíg az elrendelés feltételei fennállnak; ennek monitorozása az országos tisztifőorvos feladata. Ez a felhatalmazás azonban a veszélyhelyzeti felhatalmazáshoz képest speciálisabb, azaz a kormány nem módosíthat általános jelleggel bármilyen jogszabályt.

A kormány a felhatalmazás keretében egészségügyi válsághelyzetben többek között korlátozhatja, megtilthatja a járvány terjedését elősegítő intézmények (mozik, színházak) működését; rendezvények, tevékenységek megtartását; az üzletek működését, nyitvatartását; az oktatás működését; az országon belüli és országok közötti utazást; egyes területek elhagyását, továbbá közlekedési korlátozást és tilalmakat rendelhet el; kötelező maszkviselést, illetve az üzletek idősávos látogatását írhatja elő.

A jogi keretek változására tekintettel, a kormány a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg elrendelte az egészségügyi válsághelyzetet. Ez ugyanis szükséges volt ahhoz, hogy a Kivezetési Törvénybe át nem emelt, azonban a járványügyi védekezéshez továbbra is szükséges szabályok fennmaradjanak. Erre tekintettel a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg több kormányrendelet került „klónozásra”, azaz új kormányrendeletként kihirdetésre. Ennek legtipikusabb példája a nyári turistaszezont leginkább érintő kérdések szabályozása, így például azoknak az országoknak a meghatározása, amelyekből a Magyarországra visszatérést követően továbbra is kötelező lesz házi karanténba vonulni, valamint a kötelező maszkviselés eseteinek szabályozása.

A veszélyhelyzettel ellentétben az egészségügyi válsághelyzet nem biztosít általános többletjogosultságokat az önkormányzatoknak és a polgármestereknek, de a települési önkormányzatok jogosultak lesznek a területükön működő piac, vásár, nyitvatartási szabályainak eltérő rendezésére.

A kormány a fenti hatásköreit a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az egészségügyi válsághelyzet alapjául szolgáló körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja. A legfontosabb eltérés a veszélyhelyzethez képest, hogy a kormány nem rendelhet el kijárási korlátozást. Ugyanakkor a személyek szabad mozgása tekintetében korlátozhatja, megtilthatja az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, illetve az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezését is.

2. A Kivezetési Törvény egyes speciális rendelkezései

Munkajogi kérdések

A Kivezetési Törvényben meghatározott TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet (például taxis személyszállítás, előadó-művészet, sport, szabadidős képzés, villanyszerelés) tényleges főtevékenységként végző munkáltatók 2020. március, április, május és június hónapokban mentesülnek munkavállalóik után a szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségük alól, a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük keretében pedig a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetniük.

A Kivezetési Törvény szerint – a 47/2020. (III.18.) Korm. rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet megszűnését követő 30 nap helyett – 2020. július 1. napjáig lehet alkalmazni a munka törvénykönyvétől való eltérést engedélyező rendelkezéseket. Eddig a napig a munkáltató a munkaidőbeosztást az Mt. szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, egyoldalúan rendelhet el otthoni munkavégzést és távmunkavégzést, megteheti a szükséges és indokolt intézkedéseket a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében, illetve az Mt. rendelkezéseitől a munkavállalóval kötött megállapodásban eltérhetnek.

A veszélyhelyzet alatt elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást nem érinti a veszélyhelyzet megszűnése a munkaidőkeret végéig.

A foglalkozáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén – amely megvalósítása nemzetgazdasági érdek – legfeljebb 24 hónap alapulvételével alkalmazzon munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot. Az engedély megadásáról a miniszter 90 napon belül dönt.

A 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben biztosított csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait 2020. december 31. napjáig kell alkalmazni, kérelmet a támogatásra pedig 2020. augusztus 31. napjáig lehet benyújtani. Az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás szólhat különböző időszakokra.

Peres ügyek vitele, bíróságok működése

A bíróságok újraindulásának feltételei már a veszélyhelyzet utolsó heteiben adottak voltak, a bírósági tárgyalások újrakezdődtek, a Kivezetési Törvény ezeket a szabályokat veszi át.

A bírósági tárgyalások tekintetében kettősség fogja jellemezni az elkövetkező hónapokat: a főszabály a bíróságon, tárgyalóteremben történő tárgyalás lesz, azonban a járványügyi helyzet alakulásától függően a bíróságok lehetőséget kapnak e-tárgyalás kitűzésére.

A veszélyhelyzet idején „beragadt” ügyeknél körültekintően kell eljárni, így például a közigazgatási pereknél jogvesztő határidőn belül lehet kérni, hogy az ügy visszaforduljon tárgyalásba, illetve polgári pereknél is a veszélyhelyzet alatt indult fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kell kérni a tárgyalás tartását. Amennyiben e határidőkön belül nem kérik a tárgyalás tartását, a bíróságok tárgyaláson kívül bírálják el az adott ügyet.

Tekintettel arra, hogy közeledik a július 15-ével kezdődő rendes ítélkezési szünet időszaka, a veszélyhelyzet miatt feltorlódott ügyteher miatt a bíróságok működésének fokozott aktivitása várható az elkövetkező hetekben.

Versenyjogi és fogyasztóvédelmi rendelkezések

A Kivezetési Törvény szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény fúziós jogi fejezete akként módosul, hogy nem lesz szükséges bejelenteni a GVH-hoz a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap részvételével a COVID-19 miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel megvalósuló összefonódást, amely révén a kockázati tőkealap vagy magántőkealap irányítási jogokat szerez.

Érdemes megjegyezni, hogy a Kivezetési Törvényben is szabályozást nyer a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelme, amelyre tekintettel a tranzakciók tervezésénél a fenti alcímben szabályozott külföldi befektetőkre vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

A veszélyhelyzeti tapasztalatokra tekintettel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben a kereskedők által alkalmazott – a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény szerinti – tisztességtelen forgalmazói magatartások köre két tényállással bővül. Tisztességtelennek minősül, ha a kereskedő a beszállítóval szemben a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, illetve az is, ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti. A fenti magatartások esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem tisztességtelen módon került sor, ha az eljárás a beszállító bejelentése alapján indult, és a felek között a kereskedő javára fennálló aszimmetria állapítható meg a piaci erő tekintetében. A piaci erő meghatározása során az utolsó lezárt év szerinti árbevételt kell figyelembe venni.

Bizalmi szolgáltatási tanúsítványokra vonatkozó átmeneti szabályok

A veszélyhelyzet alatt kihirdetett 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet lehetővé tette, hogy a minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató videotechnológiás azonosítás útján ellenőrizze a személyazonosságot, valamint a kormányzati hitelesítésszolgáltató a 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletben meghatározott eltéréssekkel végezze az azonosítási kötelezettségét.  A Kivezetési Törvény értelmében ezen bizalmi szolgáltatási tanúsítványok a kiállításuktól számított hat hónapig érvényesek maradnak.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) eltérő alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

A kormány döntése alapján bővülhet az elektronikus ügyintézést biztosító szervek köre. A Kivezetési Törvény értelmében 2021. június 30-ig a kormány rendeletében meghatározhatja azon, a gazdaság vagy társadalom számára kiemelt ügyeket, amelyek esetében az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szervezet a kormány rendeletében meghatározottak szerint az Eüsztv. egyes rendelkezéseit alkalmazni köteles. Ennek körében a meghatározott szerv térítésmentesen jogosult a kormány rendeletében meghatározott ügy viteléhez szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatára, ideértve a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást is.

Közegészségügyi kényszerengedélyek egészségügyi termékek szabadalmaira

Kibővülnek az egészségügyi termékek szabadalmaira szerezhető közegészségügyi kényszerengedélyek szabályai. Ezek értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala („SZTNH”) a továbbiakban nem csupán az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő belföldi szükségletek kielégítése céljából, hanem más országban felmerülő közegészségügyi problémával összefüggő exportcélú hasznosítás céljából is biztosíthat kényszerengedélyt egyes szabadalmak hasznosítására. A szabadalmast a kényszerengedély után az SZTNH által megállapított díj illeti meg.

A kényszerengedélyezési eljárást a továbbiakban is soron kívül folytatják le az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet („OGYÉI„) igazolása alapján. Az eljárás megindulásáról ugyan a szabadalmast értesítik, azonban tárgyalás tartására nem kerül sor és a szabadalmas érdekei védelmére kizárólag nyilatkozattételi, illetve jogorvoslati joga biztosított. A szabadalmas érdekeinek hatékony védelmét szintén korlátozza az, hogy az SZTNH döntésével szembeni jogorvoslatnak nincsen halasztó hatálya és a bíróságok sem biztosíthatnak ilyen esetben azonnali jogvédelmet a számára.

3. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

2020. december 31-ig törvényi szintre emelkednek a jogi személyek működésére vonatkozó veszélyhelyzeti kormányrendelet főbb szabályai, ugyanakkor az átmeneti szabályok beépítésével változások is bekövetkeznek.

Döntéshozatal szabályai a veszélyhelyzet megszűnését követően

A Kivezetési Törvény a veszélyhelyzet megszűnését követően nem tartja fenn a tagok személyes jelenléte melletti ülésezésre vonatkozó tilalmat. Lehetősége lesz a tagoknak arra is, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően is, egészen év végéig, 2020. december 31. napjáig alkalmazzák azokat a rugalmas döntéshozatali megoldásokat, amelyeket a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályok lehetővé tettek számukra. Erre akkor lesz lehetőségük, ha a döntéshozó szerv ülése annak tervezett megtartásáig bevezetett esetleges járványügyi korlátozások miatt nem tartható meg a tagok személyes megjelenése mellett.

A veszélyhelyzet megszűnését követően is lehetőség lesz arra, hogy

• a tagok (valamennyi tag vagy egyes tagok) személyes részvétel nélkül, elektronikus hírközlő eszközök útján vegyenek részt a jogi személy legfőbb szervének döntéshozatalában vagy
• a határozathozatalra az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül (írásban) kerüljön sor

abban az esetben is, ha az előbb említett döntéshozatali módok lehetőségéről, illetve feltételeiről a jogi személy létesítő okirata kifejezetten nem rendelkezik.  Ha a jogi személy létesítő okirata eltérően rendelkezik és valamilyen módon rendezi a videokonferencia útján történő, valamint az ülés tartása nélküli (írásbeli) döntéshozatal menetét és szabályait, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően nem az átmeneti törvényi rendelkezések, hanem a létesítő okirat speciális szabályai lesznek alkalmazandók.

A jogi személyek egyéb testületi szerveinek döntéshozatala a veszélyhelyzet megszűnését követően

Az átmeneti rendelkezések biztosítják annak lehetőségét, hogy a jogi személy egyéb testületi szervei az üléseit

• elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével tartsák meg, vagy
• írásbeli egyeztetést folytassanak és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban hozzák meg

abban az esetben is, ha az ilyen módon történő tanácskozás és döntéshozatali eljárás szabályaira egyébként nincs elfogadott eljárásrendjük vagy az eltér a Kivezetési Törvényben foglaltaktól.

A veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő döntéshozatali eljárások

Az átmeneti szabályok rendezik azoknak a döntéshozatali eljárásoknak a kérdését is, amelyeket a jogi személyek ügyvezetése még a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően kezdeményeztek, de a döntéshozatal átcsúszik a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra: az átmeneti szabályokat bevezető törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő döntéshozatali eljárásokat a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni a veszélyhelyzet megszűnését követően is.

Rendkívüli ülés kötelező összehívásának esetei

A Kivezetési Törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra kötelező lesz összehívni a rendkívüli döntéshozó szerv ülését.

Ebbe a körbe egyrészt azok a döntések tartoznak, amelyek meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályok moratóriumot adtak a jogi személyek részére, így

• a kft. taggyűlésének, illetve a zrt. közgyűlésének a Ptk.-ban meghatározott kötelező összehívásának esetei, valamint
• a kft. törzstőkéjének, illetve a zrt. alaptőkéjének kötelező leszállítása kapcsán meghozandó határozatok.

Akkor is kötelező lesz a veszélyhelyzet megszűnését követően rendkívüli ülést tartani, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személy nem határozott a vezető tisztségviselőjének vagy az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt megbízatásának meghosszabbításáról vagy esetlegesen új személy megbízásáról. Napirendre kell tűzni azokat a határozatokat is, amelyeket a jogi személy ügyvezetése – kivéve ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaságokat – valamely, a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben hozott meg (pl. beszámoló elfogadása).

A veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt és a veszélyhelyzet megszűnését követően megszűnő tisztségek a veszélyhelyzet megszűnése után

Ha a jogi személy döntéshozó szerve a veszélyhelyzet ideje alatt nem hozott döntést a megszűnő tisztségek tekintetében, akkor az adott tisztségviselő megbízatása mindaddig fennmarad, és köteles továbbra is ellátni feladatát, amíg erről a veszélyhelyzet megszűnését követően összehívott rendkívüli döntéshozatal alkalmával a jogi személy döntéshozó szerve nem határoz, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig.

Beszámoló elfogadásának kötelezettsége

A Kivezetési Törvény kiemeli a jogi személyek döntései közül a beszámoló elfogadását, mint a jogi személyek elsődleges kötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését követően.

Azon jogi személyek kapcsán, amelyek létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő, a Törvény kimondja, hogy amennyiben e jogi személyek döntéshozó szerve a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, akkor addig, amíg a tagok nem döntenek a beszámoló elfogadásáról, a jogi személy döntéshozó szerve csak abban az esetben hozhat a beszámoló elfogadására vonatkozó döntés meghozataláig, ilyen döntés hiányában 2020. szeptember 30-ig egyéb – a beszámoló elfogadásától eltérő – kérdésben érvényes határozatokat, ha azok egyhangú döntéssel születnek meg, ezáltal erősítve a kisebbségi tagok helyzetét.

Jogi személyek jognyilatkozatai megtételének és közlésének módja

2020. december 31-ig ha a jogi személy létesítő okirata eltérően nem rendelkezik:

• a jogi személy szervei (így különösen a legfőbb szerv, a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottság és az állandó könyvvizsgáló) az írásbeli jognyilatkozatokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, illetve ennek hiányában AVDH-val való hitelesítéssel is érvényesen aláírhatják, és a tag számára e-mail útján is közölhetik;
• a jogi személy tag elektronikus üzenetben (e-mail útján) is közölheti a jogi személlyel a fentiekben ismertetett valamelyik módon aláírt jognyilatkozatát;
• a természetes személy tag jognyilatkozatát e-mail üzenetben is megteheti és nem köteles elektronikusan aláírni a jognyilatkozatokat.

Minden esetben vizsgálandó a jogi személy létesítő okirata, ugyanis, ha annak rendelkezései ettől eltérnek, akkor a könnyítések nem alkalmazhatók.

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal szakértő kollégáinkhoz:

dr. Kelemen Dániel
dr. Zalai Péter
dr. Balog Balázs
dr. Horváth Dóra
dr. Szűcs László
dr. Zsédely Márta
dr. Firniksz Judit
dr. Zomborszky Zsófia