E heti blogbejegyzésünkben annak járunk utána, hogy a külföldi nyaralást választó munkavállalók esetén milyen intézkedéseket hozhatnak a munkáltatók a biztonságos őszi munkakezdés érdekében.

A koronavírus járványra tekintettel az egyes országok más és más intézkedéseket hoznak az adott országban tapasztalt járványügyi adatok alapján. Magyarországon a jogszabályok folyamatosan változnak a járványhelyzetnek megfelelően, jelenleg a még alacsony fertőzöttségi adatok miatt viszonylag enyhe szabályok érvényesek a szabadidős tevékenységek során, ugyanakkor több európai országban ismét korlátozások bevezetése vált szükségessé. Magyarországon jelenleg nincsen karanténkötelezettsége a külföldről visszaérkezőknek, ezért a munkáltatónak kell döntenie arról, hogy engedélyezi-e a munkahelyre történő belépést közvetlenül a külföldi nyaralás után.

A Kormány ezidáig az egészségügyi és szociális ágazatban tette kötelezővé a védőoltást a foglalkoztatáshoz, de más szektorok esetében ilyen kötelezettség még nincs. Erre tekintettel minden munkáltató maga döntheti el, hogy milyen munkavédelmi intézkedést tart szükségesnek ahhoz, hogy a munkavégzés helyén a fertőzés kockázatát alacsony szinten tartsa.

Ennek során érdemes azt is értékelni, hogy a munkavállalók jelentős hányada már rendelkezik természetes védettséggel vagy védőoltás általi védettséggel. Ugyanakkor a még nem védett munkavállalók szempontjából az is fontos körülmény, hogy a védettséggel rendelkezők is képesek megfertőzödni és a fertőzést továbbadni.

Mivel a közkedvelt európai nyaralási célpontok (Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Görögország) mind fokozott biztonsági kockázatot jelentő országnak minősülnek, a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy a kiutazás előtt tájékoztatást kérnek a célországról és a visszaérkezés időpontjáról is, valamint a külföldi nyaralást követően csak türelmi idővel és/ vagy negatív PCR teszttel engedik vissza a dolgozókat a munkavégzési helyükre. Ha azonban ezt az intézkedést bevezetik, akkor a PCR teszt költségeit is a munkáltatónak kell viselni, mivel a jogszabályok ilyen PCR teszt elvégzésére nem kötelezik a munkavállalókat.

Ha a munkáltató csak türelmi időszak után engedi vissza a munkahelyre az érintett munkavállalókat, akkor érdemes figyelemmel lennie arra, hogy a munkavállaló ebben a türelmi időszakban nincs betegállományban, és már a szabadságát sem tölti, ezért erre az időre neki alapbér jár, mivel ez a köztes idő állásidőnek minősül.  Azokban a munkakörökben, ahol lehetőség van távmunkavégzésre, értelemszerűen nem szükséges türelmi időt beiktatni.

A PCR teszt eredménye – akár pozitív, akár negatív – a munkavállaló egészségügyi adatának minősül, ezért a munkáltatónak rendelkeznie kell hozzáférhető adatkezelési tájékoztatóval és megfelelő érdekmérlegelési teszttel is, mielőtt az intézkedést bevezeti.

dr. Szűcs László, dr. Molnár Melinda, dr. Zsédely Márta és dr. Czumpf Gabriella

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (email: marta.zsedely@pwc.com), dr. Molnár Melinda (e-mail: melinda.molnar@pwc.com)  ügyvédekhez.