Az Európai Unió 2019 őszén fogadta el az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet („Irányelv”). Ennek következtében  2023. február 28-án benyújtották a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot („Törvényjavaslat”), melynek általános vitája március 7-én zajlott a parlamentben.

Hol tartunk most? 

A Törvényjavaslat az Irányelv szerinti belső bejelentési csatornát ún. „belső visszaélés-bejelentési rendszerként” határozza meg. Így az a munkáltató, amely legalább 50 személyt foglalkoztat, köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni. E körben azonban kiemelendő, hogy bár nem kötelező, de az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások is dönthetnek úgy, hogy létrehoznak belső visszaélés-bejelentési rendszert. Azon munkáltatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják. 

A Törvényjavaslat szerint a  jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve az egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentői kört a jogalkotó tágan határozta meg, így az magában foglalja a saját foglalkoztatottat, a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító foglalkoztatottjait, vagy akár a foglalkoztatóval erre irányuló jogviszonyban, szerződéses kapcsolatban álló gyakornokot, önkéntest is. Ebbe a körbe tartoznak nemcsak a hatályos szerződéssel rendelkezők, hanem azok is, akiknek időközben megszűnt a szerződéses jogviszonya, továbbá azon személyek is, akik még csak a felvételi eljárás, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalás szakaszában tartanak. A bejelentést mind szóban, mind írásban meg lehet tenni.

Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések megtételére is lehetőség nyílik majd.

A Törvényjavaslat részletes szabályokat fogalmaz meg a bejelentő védelmével, a bejelentés elintézésének határidejével és eljárási szabályaival kapcsolatosan. A szabályok kógens jellegűek, azonban az érintett foglalkoztatók számára széles körű lehetőség nyílik arra, hogy a jelenlegi működési folyamataikba könnyen beilleszthető és hatékony visszaélés-bejelentési rendszert hozzanak létre.

Egy „újabb” üres kötelezettség?

Tegyük félre egy pillanatra az előírt kötelezettségeket és nézzük meg, hogy milyen előnyökkel járhat a foglalkoztatók számára egy jól működő belső bejelentési csatorna bevezetése és az a tény, hogy emellé jogszabályi keretet – mint sorvezetőt – is kaptak.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer előnyei: 

• A visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése nemcsak a jogszabályi megfelelés miatt hasznos, az ugyanis potenciális versenyelőnyt nyújtva hozzájárul a cég transzparens arculatának kialakításához, megerősítéséhez.
• A visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és megfelelő működtetése olyan információhoz juttathatja a társaságot, mely által eddig ismeretlen kockázatok, problémák és cégen belüli informális kapcsolatrendszerek tárhatók fel, továbbá a cég vállalati kultúrájának felmérése/alakítása céljából is jól hasznosítható.
• A visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának elmaradása esetén a bejelentést tervező személyek közvetlenül az illetékes hatóságoknál tesznek bejelentést, amely a társaságnak minimálisan hírnévkockázatot, azonban akár működési nehézségeket is okozhat.
• Egy testre szabott visszaélés-bejelentési rendszer minimális pénz, idő, emberi erőforrás befektetéssel jár. Azonban fontos szem előtt tartani, hogy amennyiben a bejelentő rendszert nem az adott szervezet méretéhez, felépítéséhez, működéséhez igazítva és azzal arányosan alakítják ki, úgy az felesleges terhet jelenthet a társaság és annak munkavállalói számára.

Jogszabályi keretek

• A Törvényjavaslat az Irányelvhez képest részletesebb eljárási szabályokat tartalmaz, mely magabiztosságot és keretet ad az egyes bejelentések kezelése kapcsán a működtetésben résztvevők számára. Különösen részletes szabályok születtek az adatkezeléshez kapcsolódóan.
• Mivel a Törvényjavaslat lehetővé teszi a kisebb társaságok számára is, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszereiket közösen hozzák létre és működtessék, ezért lehetővé válik a költségek optimalizálása.

A jogszabályi keretet jól kell tudnunk használni! 

Megfelelő kialakítás és szaktudás nélkül csak felesleges költséget és kockázatot generál a rendszer. Ízelítőként összegyűjtöttünk néhány kérdést, amelyek kapcsán indokoltnak tartjuk a folyamat jellegű szabályzatalkotást egyedi és cégcsoport szinten, figyelmet fordítva a kivitelezés időtartamára is:

• Milyen típusú visszaélés-bejelentési rendszert érdemes bevezetni? Milyen formában lehet megtenni a bejelentést?
• Ki tehet bejelentést? Erről hogyan tájékoztatjuk? Mi lesz a tájékoztató tartalma?
• Szervezeten belül vagy szervezeten kívüli harmadik személyek megbízásával történik a bejelentések fogadása, vizsgálata? A szervezeten belül történő vizsgálat esetén a vizsgáló milyen jogokat kap és milyen védelem mellett biztosítjuk a pártatlan és tisztességes eljárást? A vizsgáló kinevezése, visszahívása hogyan történik?
• A bejelentő és bejelentésben érintett személyek személyes adatainak jogszerű kezelése biztosított-e?
• Hogyan lesz biztosítva a bejelentő személyazonosságának és az ügy kivizsgálásának titkos jellege?

Összességében úgy gondoljuk, hogy a Törvényjavaslat elfogadása nagyszerű lehetőséget teremt egy jól működő visszaélés-bejelentési rendszer kialakítására, amely a vállalati kultúra részeként támogatja a transzparens működést és a mindenkori jogszabályi megfelelőséget.

Dr. Szűcs László, dr. Kelemen Dániel, Révész Andrea

A témában korábban született cikkek itt és itt olvashatók.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) ügyvédekhez, vagy Eichardt Lívia (livia.eichardt@pwc.com) igazgatóhoz.