Az Európai Unió folyamatosan törekszik arra, hogy elősegítse a környezet védelmét és a fenntartható fejlődést. Ebben a szellemben az Európai Parlament nemrég fontos jogalkotási állásfoglalást hozott, amely a csomagolás és a csomagolási hulladékok kezelésének jövőjét érdemben átalakítja. Az állásfoglalás egy jogszabály-tervezet, amely a csomagolásról szóló (EU) 2019/1020 rendeletet és az (EU) 2019/904 irányelv módosítását, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezését helyezi kilátásba. Amennyiben azt az Európai Unió Tanácsa is elfogadja, rendeletként (“Csomagolási rendelet”) várhatóan 2025. január 1-jén lép hatályba és 2026. júliustól már alkalmazandó lesz. 

A csomagolási hulladék csökkentésének új stratégiái

A Csomagolási rendelet megalkotása nem csupán a csomagolási szokások megváltoztatását célozza, hanem egy átfogóbb, zöldebb gazdasági modell felé való elmozdulást is támogat. Ennek érdekében  egységes és átfogó követelményeket állapít meg a csomagolás teljes életciklusára vonatkozóan, amelyek elősegítik a környezeti fenntarthatóságot. A rendelet ezen kívül ösztönző intézkedésekkel törekszik a hulladék keletkezésének megelőzésére és újrahasznosítására.

A Csomagolási rendelet legfontosabb újdonságai:

• Kibővíti a csomagolás fogalmát és egyértelműen meghatározza, hogy kit kell gyártónak tekinteni különböző csomagolási egységek vonatkozásában.
• A csomagolások tervezésére és anyagösszetételére vonatkozó konkrét követelményeket határoz meg. 
• A termékek előállítóinak megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük arról, hogy a csomagolás megfelel a Csomagolási rendeletben meghatározott követelményeknek.
• Speciális szabályokat határoz meg a csomagolásra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében, amely megköveteli, hogy a termékek gyártói hozzájáruljanak a csomagolási hulladék kezelésének költségeihez.
• Újrafeldolgozásra és hulladékcsökkentésre vonatkozó célértékeket határoz meg.

A csomagolás fogalma és a rendelet hatálya

A Csomagolási rendelet a csomagolás fogalmát általánosan határozza meg és újdonságokat tartalmaz a jelenleg érvényben lévő, csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (“Csomagolási kormányrendelet”) használt fogalomhoz képest. 

Csomagolási rendelet 3. Cikk 1. pont (új jogszabály)	Csomagolási kormányrendelet 2. § (1) bekezdés 1. pont (még hatályos jogszabály)
„csomagolás”: olyan cikk – függetlenül attól, hogy milyen anyagokból készül –, amely termékek gazdasági szereplők általi, más gazdasági szereplők vagy végfelhasználók részére történő tartására, megóvására, kezelésére, szállítására vagy bemutatására szolgál, és amely funkciója, anyaga és kialakítása alapján különböző csomagolási formák szerint osztható fel	csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek

Az EU rendelet tehát a csomagolás fogalmát egyértelműsíti abban a tekintetben, hogy egy cikk csak akkor minősül csomagolásnak, ha a gazdasági szereplők általi, más gazdasági szereplők vagy végfelhasználók részére történő tartásra, megóvásra, szállításra, bemutatásra vagy kezelésre használják. 

Ebből pedig az következik, hogy bizonyos egyszer használatos műanyag termékek, például műanyag hordtasakok, italtartó poharak, ételtároló edények és italtárolók, valamint a palackok, nem minősülnek a rendelet értelmében csomagolásnak, amennyiben azokat a végső forgalmazó üresen értékesíti. Ezek csak akkor minősülnek csomagolásnak, amennyiben azokat az értékesítési helyen történő megtöltésre tervezték, vagy ha a végső forgalmazó élelmiszerrel és itallal megtöltve értékesíti őket.

Csomagolás anyagára vonatkozó kritériumok

Már a csomagolás tervezésétől kezdve figyelembe kell venni a környezeti szempontokat, így a tervezőknek és a gyártóknak egyaránt innovatív megoldásokat kell találniuk. A csomagolásoknak nem csak könnyen újrahasznosíthatónak, hanem lehetőség szerint többször felhasználhatónak is kell lenniük. 

Ezen felül a Csomagolási rendelet előírja, hogy a csomagolási anyagoknak meg kell felelniük bizonyos környezetvédelmi kritériumoknak. A követelményeknek való megfelelést a csomagolás előállítójának megfelelőségi nyilatkozatban kell tanúsítania az illetékes környezetvédelmi hatóságok felé, ugyanakkor a a csomagolás forgalomba hozatala előtt a forgalmazónak is meg kell vizsgálni a megfelelést.

A hulladékcsökkentést úgy kívánja elérni a Csomagolási rendelet, hogy a felhasznált csomagolások újrafeldolgozott tartalmára 2030-ra és 2040-re vonatkozó célértékeket határoz meg csomagolás- típusonként és formánként. Például, a PET palackok, valamint az egyszer használatos műanyag palackok esetében az alábbi arányok elérése a cél:

• 2030-ra a csomagolások 30 %-ban újrafeldolgozott anyagból kell készüljenek;
• 2040-re pedig 50 %, illetve 65 % lesz a célérték.

Az újrafeldolgozhatósági követelmények nem vonatkoznak ugyanakkor a könnyű fából, parafából, textilből, gumiból, kerámiából vagy porcelánból készült fogyasztói csomagolásokra.

A fogyasztók tájékoztatása és bevonása kulcsfontosságú lesz a Csomagolási rendelet sikerességéhez. A termékek csomagolásának világos és érthető jelölése fogja segíteni a vásárlókat abban, hogy tudatos döntéseket hozzanak, és előnyben részesítsék azokat a termékeket, amelyeknek csomagolása kisebb környezeti terheléssel jár. 

A tájékoztatásnak nem csak a csomagolás anyagára, újrahasznosított tartalmára kell kiterjednie, hanem arra is, hogy hogyan lehet azt helyesen újrahasznosítani vagy komposztálni. Ezért legkésőbb a Csomagolási rendelet hatálybalépését követő 42 hónapon belül az Európai Unió egész területén egységes címkéken kell majd a csomagolás anyagösszetételére vonatkozó információkat feltüntetni a fogyasztók általi szétválogatás megkönnyítése érdekében. Emellett QR-kód vagy más típusú digitális adathordozó is elhelyezhető lesz a csomagoláson. A “szennyező fizet” elvvel összhangban a címkézés költségeit a gyártóknak kell finanszírozniuk.

Gyártók felelősségére vonatkozó szabályok módosulása

A Csomagolási rendelet a csomagolások és csomagolási hulladékok vonatkozásában fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésére kötelezett személyek tekintetében pontosítja a gyártók kiterjesztett gyártói felelősségének tartalmát. Így meghatározásra kerül, hogy ki minősül gyártónak a Csomagolási rendelet értelmében, vagyis kit terhelnek az abban foglalt kötelezettségek a különböző helyzetekben. Általános szabályként gyártónak minősül egy valamely tagállamban letelepedett gazdasági szereplő, amely az említett tagállam területéről első alkalommal forgalmaz csomagolt termékeket az adott tagállamban, a tagállamban letelepedett előállítóként, importőrként vagy forgalmazóként. 

Ebből pedig az következik, hogy amennyiben egy vállalat csomagolt terméket vásárol egy, a vállalat elhelyezkedésétől eltérő tagállamból vagy harmadik országból, és ezt a csomagolt terméket az elhelyezkedése szerinti tagállamban elérhetővé teszi, e vállalatot kell a gyártónak tekinteni, mivel első vállalatként bocsátja rendelkezésre az adott csomagolt terméket az adott tagállam területéről. Ugyanakkor amennyiben a csomagolást vagy a csomagolt terméket távollevők között kötött szerződés útján bocsátják közvetlenül a végfelhasználó rendelkezésére, a gyártó más tagállamban vagy harmadik országban letelepedett gazdasági szereplő is lehet. Ilyen esetekben, amennyiben a gyártó letelepedési helye egy másik tagállamban található, a gyártónak meghatalmazott képviselőt kell kineveznie a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében abban a tagállamban, amelyben a végfelhasználó található.

Összefoglalás

Az Európai Parlament döntése a csomagolás és a csomagolási hulladék kezelésének reformjáról jelentős előrelépést jelent a környezetvédelem és a fenntartható gazdaság felé. A Csomagolási rendelet végrehajtása komoly változásokat igényel majd a gyártóktól és a kiskereskedőktől, de hosszú távon hozzájárulhat egy tisztább és élhetőbb környezet kialakításához. Az új szabályozás ösztönzi a környezettudatos innovációt, és elősegíti, hogy a csomagolás ne csak egy termékhez tartozó melléktermék legyen, hanem annak fenntartható része is. 

Noha a rendeletben előirányzott számos határidő és követelmény még pontosításra vár, az már biztosan látszik a termék előállítás és forgalmazás különböző szereplőit számos új kötelezettség fogja terhelni, ezért az azokra való felkészülést érdemes időben megkezdeni.

Szakértőink az alábbi területeken tudják e felkészülést segíteni:

• A gyártási és értékesítési folyamatok alapján meghatározzuk, hogy ki minősül a csomagolás előállítójának, gyártójának vagy forgalmazójának, kitérve arra is, hogy ezeknek a szereplőknek a Csomagolási rendelet alapján milyen jogai és kötelezettségei keletkeznek.

• Termékspecifikus elemzést készítünk azzal kapcsolatban, hogy a csomagolást az anyagösszetételéből fakadóan milyen újrahasznosítási és újrafeldolgozhatósági követelmények terhelik.

• Véleményezzük a termék értékesítési lánc különböző szereplői (például gyártók és forgalmazók) között létrejött szerződéseket abból a szempontból, hogy azok megfelelően rendezik-e a partnereknek a Csomagolási rendeletből fakadó jogait és kötelezettségeit. Szükség esetén el is készítjük a megfelelő szállítási és forgalmazási szerződéseket.

• A kiterjesztett gyártói felelősséggel, valamint a megfelelőségértékelési eljárás elvégzésének kötelezettségével összefüggésben hatékony kommunikációt biztosítunk az illetékes hatóságokkal elősegítve ezzel a kötelezettségek pontos meghatározását és a kötelező célértékeknek való megfelelést.

dr. Kondé Benedek, ügyvédjelölt

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Zalai Péter (e-mail: peter.zalai@pwc.com) és dr. Bán Kristóf (e-mail: kristof.b.ban@pwc.com) ügyvédekhez.